Egy hétig szünet volt a suliban, ami a mindenszentek napjával kezdődött. Ja és előtte meg boszinap volt. Mi is kitettük a világítós tököt az ajtóba! Apa is szünetelt, persze csak olyan munkásan. Itthon dolgozott. Ez annyira nem volt jó, mert nagyon rossz, hogy tudom, hogy itthon van, és nem játszhatok vele, de azért anya is becsülettel helyettesítette. Anyával meg Bercivel elmentünk bevásárolni, és utána meg rendbetettük a kertet. Án fuvaroztam a dömperrel a szemetett a szemetesbe. Csak a döglött madarat nem engedte anya. Lehelyszineltük, aztán anya eltakarította. Odaöntött utána egy jó nagy kanna büdös vegyszert. Apa a sok bezárkózós munka után elment messzire. Sok okos embernek tartott előadást. Azt nem tudom miből, de ha abból amiből reggel nekem szokott (nem nyávogunk, vedd a cipőd, stb) azt gondoltam volna, hogy azoknak a bácsiknak már ilyet nem kell elmondani. De hát ezek szerint semmivel nem vagyok elkésve. Szóval apa fehér repülővel ment kora reggel kedden oda, ahol Keresztanyáék is laknak. Délelőtt pedig mi is kimentük a reptérre, hogy hazavigyük Jappapát. Oma sajnos nem tudott jönni, mert a Pipi-papa beteg és vigyáz rá. Amíg Oma volt itt, addig Jappapa vigyázott Pipi-papára. Pipi-papa és Jappapa öreg, de Oma nem, Oma tetszik nekem, és nagyon szeretem őket. Jappapa nagyon sokat játszott velünk. Reggel vele aludtunk mind a ketten, hogy anya tudjon aludni. Anya vállát is meggyógyította, és egy csomó mindent felszereltünk együtt. A mi szobánkba is felkerült a függöny, meg az étkezőbe is. A pincében mindent rendbe raktunk, és közben Jappapa elültette az összes virágot is. Reméljük kinőnek a tulipintyók. Kicsit ugyan rossz idő volt, esett, hideg volt, de azért jókat fociztunk a kertben. Estefelé, sötétedés előtt pedig elmentünk még bicajozni is egyet. A parkba is kimerészkedtünk, de olyan nagyon hideg volt, hogy odafagyott az "ülőgumóm" a bicajhoz, úgyhogy megetettük a kacsulikat, gyorsan másztam egyet és mentünk is haza. Berci mindig kisajátította a Jappapát, aztán mega mikor elláttam abaját, akkor meg bőgött. És ráadásul mindig az én játékomat akarja! Mondtam is anyának, ha harc, akkor legyen harc! Na ezt nem mindig viseli el anya! Pedig hát valakinek Bercit is helyre kell tenni. Tegnap, azaz vasárnap sajnos Jappapa már készülődött haza. Biztos nagyon hiányzik neki Oma, ezért hazament hozzá. Mielőtt elvittük őt a repülőtérre anyával, még elmentünk Ingrid néni házába ebédelni. Nagyon aranyosak voltak, csak Basile volt irigy. Nem adta ide a lovacskáit. Philippe bácsi sokat beszélgetett velem, Xavier pedig megmutatta az autóit. Finom ebédet főzött Ingrid néni, bár kicsit sok volt a zöldség. Cukkini leves, aztán valami husi féle sárgarépával, cikóriával, sült paradicsommal, karfiollal, meg párolt krumplival. Jappapával kezdtük magunkat kecskének érezni. Még szerencse, hogy otthon bekajáltam pürköltnokedlival. Anya meglehetősen boldognak tűnt ettől az ebédtől . Nagyi biztos mondaná, hogy azért mert angolos volt. Jappapa meg mondta a telefonba a nagyinak, hogy ha ezzel etetné, egy hónap alatt leadna tíz kilót. Ezt a teóriát meg tudom azonban cáfolni. Vegyük a kisöcsémet Bercit. Olyan dagi, hogy szélességében alig fér bele a rucikba, pedi szinte csak ilyen kajákat eszik. Különben is, bizti azért depisek itt az emberek. Nem tudnak egy jót enni. Jó kis hurka, amit Jappapa hozott, nyamii, meg a hasonlók.
Ja azt még nem is mondtam, hogy fodrászkodni is szoktam. A Nagyi volt az utolsó áldozat. Amikor anya meglátta eléggé elkerekedett a szeme. Biztosan csak azért, mert meglepődött, hogy milyen ügyes voltam. Igazán nem értem, hogy ezek után miért is nem akarja, hogy őt is megfodrászoljam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése