VAKÁCIÓ! Úgyhogy most épp nem járok iskolába! Csak miheztartás végett mondom... mert van aki megkérdezte: "és Erik iskolába jársz"? NEM! (aki ilyeneket kérdez, annak nem is mondok többet! Hiszen vakáció van....)
A suli utolsó napján anya a munkahelyéről Jappapával és Ádámmal jött haza. Anyának volt pár nap szabija utána, mert már nem dolgozik a Banknál. Most másik helyen fog dolgozni, de előtte még kapott néhány nap szabadságot! Kicsit többet utazik, de ahogy hallottam szép, szőke kékszemű barátokat tudok ott szerezni magamnak. És szemben a Bankkal ide én is és Berci is belátogathatunk. Úgyhogy már alig várom! Na persze majd ha visszajöttem a nyaralásból... addig nem érek rá, rengeteg teendőm van: például meglátogatni Omát, Papát, Mamát, Dédit, Márkot és még sok mindenki mást!
Pénteken még anya és Ádám elmentek koncertre. Engem is elvihettek volna. Billie-Joe a kedvencem! Ez disznóság, hogy én ki lettem hagyva a programból! De nem csak abból lettem ám kihagyva. Anya elment a srácokkal, Ádámmal, Xaviervel és Gillessel a vidámparkba. Úgyhogy este mikor hazajöttek, megbeszéltem anyával, hogy ilyet nem szabad csinálni, leglább is nem nélkülem, úgyhogy megígérte, hogy legközelebb engem is magával visz.
Hétvégén még együtt muriztunk, aztán anya ment az új munkahelyére, ami úgy tetszett neki, hogy csütörtökön haza sem jött, mert elmentek a kollegáival kétnapos kirándulásra. Anya mesélte, hogy még eveztek is Azt is mondta, hogy ugyan víz nem nagyon volt, de azért el evickéltek a patakon. Ajándékba pedig kapott néhány bögölycsípést és új barátokat! Mi Jappapával rendbetettük megint a kertet, Ádámmal pedig sokat legoztunk. Néha Ádámmal átmentem Ingrid nénihez meg Basilehoz, de aztán inkább úgy döntöttem, hogy hazamegyek, és jobb, ha Ádám egyedül megy át a Xavierhoz. Lementünk együtt a strandra is. Én apával, Ádám meg Xavierval. Hétvégén apával maradtunk otthon, mert anya elvitte Jappapát és Ádámot Párizsba.
Mindaddig, amíg apa anya dolgoztak, Berci pedig bölcsiben volt, engem elvitt Jappapa vagy Ádám a tornaórára. Három hétig is jártam oda. Volt Holderdebolder, ami építkezős volt, meg olyan szaladgálós torna. Anya azt mondta Jappapának, hogy első héten ide kell jönnünk a sportcsarnokba, de ott nem volt semmiféle Holderdebolder. Kiderült, hogy az iskolámban van, úgyhogy ott egy napot elszalasztottam. A végén, mert nagyon ügyesen építkeztem, kaptam egy piros labdát. A futkosósnál pedig egy sárgát. Ezzel a labdaraktárunk kibővült! Most már van vagy tíz labdánk: mindeféle méret, szín. minta, anyag! Jappapa! Nincs menekvés! Fociznod kell velem!!!! Különben is, aki így tud szaladni utánam, amikor nem állok meg a loopfietsen, annak nincs semmi baja!
Amikor vége lett a sporty programoknak, nem fogjátok kitalálni mi történt! Az én, állandóan pakoló anyukám, már megint elővadászta a bőröndöket, táskákat, és mire észbekaptunk, össze is voltunk cuccolva. Apa mindent berámolt a kocsiba. Megtömte, nehogy panaszkodjon, hogy nem használjuk eleget, és szombaton bepatatntunk az autóba, és elindultunk. Na de hova?
Amikor már több, mint egy órája csak mentünk, és még fikarcnyi kis jelét sem láttam annak, hogy a közeljövőben megállunk és kiszállunk, úgy döntöttünk Bercivel, hogy követjük Ádám példáját, aki feladta, hogy igyekezzen minket szórakoztatni és megakadályozni az Erik - Berci háborút, és belaudt. Amikor felébredtünk, még mindig csak mentünk, és mentünk. Így elég hamar rájöttem, hogy ez megint azon utazások egyike lesz, amikor a végén Ománál vagy Mamánál kötünk ki. Így is lett. Esztergomba érkeztünk. Na persze nem ilyen gyorsan. Előtte, még egyet aludtunk a néninél, akinél szoktunk. Aztán még egy csomó vezetés, veszekedés, nagypapa kicsavarodás, hogy játsszon velünk az első ülésről, na és akkor megérkeztünk. Berci le is akasztotta a Nagyit egy boltbamenetelre és egy játszótérre azonnal. Én inkább kinyújtóztattam a végtagjaimat, hogy másnap újult erővel indulhassunk a játszótérre! Addig pedig nokedlihegyek lecsóval, barack, dinnye és túrórudi projekt!
Ma még apa is itt maradt velünk Esztergomban. Át akartunk menni a párkányi strandra, de hűvös van, úgyhogy a kiadós reggeli és azután, hogy Marika nénivel megkonzultáltuk a Minimax locsifecsi Mártáját, Omával, Marika nénivel, Apával és Bercivel, na meg egy egész háztartással átvonoltunk a szomszédgyerekek új játszóterére. "Borzasztó" nagy homokozó és sok izgalmas játék van ott! Kis ház, csúzda, és megannyi érdekes cső. Igazán van olyan jó, mint az otthoni nagy játszótér Leuvenben. A játszótéren építettünk autópályát, amit néha az öcsém lebombázott. Na olyankor kapott egyet. De csak úgy, hogy senki ne lássa... mert még szóvá teszik. Különben is, az én öcsém, nekem kell nevelni, ha már anyáék nem teszik. Néha azért tud gonosz lenni. Gondol egyet aztán jó nagyot belémharap, utána meg ölelget! Ki érti ezt? Azt meg aztán végképp nem értem, miért mondja mindenki, hogy tőlem tanulta! Én ha megharaptam, nem ölelgettem. Legfeljebb puszit adtam neki!
A nagy játszások közben néha Oma jelenésre hívott minket. Ilyenkor barackszünet volt. Az egy kiló barack lecsúszott Bercinek és nekem, de nagyon kellett igyekezni, mert Berci olyan sebességgel tud enni, hogy félő, hogy az ember éhen marad mellette! Később meg kifliszünet, vagy túrórudi szünet jött. Este pedig hazamentünk, hogy lemossuk a sok koszt, és hogy végre felismerjen minket az Erzsi, aki azt hitte, valami kis fekete gyerekek jöttek be az udvarba!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése