Komolyan mondom, a csizma felvétele nem egy könnyű művelet. Most már értem, hogy Csizmás Kandúr miért nem vette le sosem a csizmáját: nem kellett neki minden levétel után a felvétel kacifántos folyamatával bajlódnia. Nekem is van csizmám, szép kék. Néha azt szoktam felvenni, ha esik az eső, mert ez gumiból van és nem ázik át. A művelet úgy kezdődik, hogy kivesszük apával vagy anyával a szekrényből az ő cipőjükkel együtt. Akkor gyakorlásnak először anya cipőjébe bújok bele. Ez általában nagyon könnyen szokott menni. Aztán felállítom a csizmámat, megkapaszkodok valahol, például székben, falnál, és megemelem a lábam. Ha jól számoltam ki a távolságot a fal, mint kapaszkodó hely és a csizma luka között, aminek egyenlőnek kell lennie az én nyújtozkodásommal, akkor sikerült az első lépés. Na az esetek 50%-ban már ezt a lépést is meg kell ismételnem. Néha hiába nyújtózkodom a csizma után, nem akar közelebb jönni. Ilyenkor nem mindig sikerül arrébb húzni. Ugyanis megemelem, de általában ugyanoda teszem vissza. Jól van na! Ez is olyan messze van és olyan nagy munka! Na, ilyenkor el szokott fogyni a türelmem, akkor jön a kotkoda és anya vagy apa segít. Ha azonban az első lépés sikerül, akkor elkezdem a lábamat beledugdosni a csizma lukába. Na itt már több problémás pont is adódik. Először is a csizma fel szokott borulni. Ez esetben is felállítom, újra próbálkozom, aztán ha nem megy, megint jön a kotkoda és vele együtt a segítség. Ha nem borul fel a csizma, és sikerül is belebújni, előfordulhat hogy "KACSALÁB". Vagyis, hogy a bal czizmát a jobb lábamra húztam! Ismét kotkoda, ismét anya és apa segítsége. De ha még ez is sikerül, ami már kétszer is előfordult velem, akkor is ott a következő lépés: megismételni a lukon való lábbedugás lépéseit a másik lábammal. Képzelhetitek mekkora az esélye annak - ezt a kifejezést apától tanultam -, hogy ez másodszor is sikerüljön, amikor elsőre is ilyen nagy tortúra volt! Lehet, hogy inkább lottót kellene venni, de szemben a lottóval, ezt legalább meg lehet tanulni, hogy később a nem valószínűből bizti legyen. Szóval a próbálkozások folynak, néha ha megunom, hogy nem megy, akkor megpróbálom a már csizmás lábamra húzni a másik csizmát is. Nem mindegy? Végül is anyáék csak azt szokták mondani, hogy mind a két csizmát vegyem fel, azt nem, hogy hogyan! Persze, ez nem szokott sikerülni. Ilyenkor jön a ... na mi? A kotkoda! És a segítség! Bizony. Azért rendíthetetlenül gyakorolok, nem szegi kedvem, ha nem megy, már csak azért sem, mert a cipősszekrényben imádok matatni, márpedig erre csak akkor van lehetőségem, ha a nekem is cipőt kell felvenni! Néha ha nagyon elfogy a türelmem, akkor megvígasztalom magam egy kis szirénás lego autóval, meg apával, ha játszik velem.
Az oviban nem történt semmi, ami eddig nem, leszámítva, hogy az anyáék elkezdhetnek tőlem flamandul tanulni. Mostanra ugyanis már majdnem mindent megértek, amit az óvónéni mond nekem. Apa is elkezdte a flamand nyelvkurzust. Csütörtökönként jár nyelvórára. Anya meg majd Erik-apa flamand nyelvtanfolyamán fog részt venni. Anya már azt is megtudta apától, hogy a boltban hogyan kell élesztőt kérni. Ugyanis pizzát sütött.
Az óvónéni beírta az üzenőfüzetembe, hogy mindent megértek, de beszélni még nem vagyok hajlandó, azon kívül, hogy a-a-a és mutogatok. Anyának azt is mondta az óvónéni, hogy ez azért vicces így hallani, mert általában a csoportomban a gyerekek nem nagyon értenek meg ennyi mindent, de amit értenek, arra próbálnak valami szót mondani. Szerintem az óvónéni el van tájolva. Szerintem minden gyerek megérti, hogy mit mondanak neki, csak nem tudják, hogy az néha hasznosabb úgy csinálni, mintha nem értenénk ... Különben meg nem tudom minek strapálnám magam a beszéddel, amikor a mutogatással és ezzel az egy betűvel mindent meg lehet magyarázni. Legalábbis anyáék teljesen megértenek. Úgy látszik az óvónéni nem tudja, hogy közgazdász szüleim vannak, akik arra tanítottak, hogy hatékonyságot úgy lehet elérni, ha minél kevesebb energiával, minél nagyobb eredményt érünk el. Szóval költségminimalizálás és haszonmaximalizálás folyik - ezt is apától hallottam, azt hiszem. Nem tudom pontosan mit jelent, de jól hangzik nem?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése