Egy napot aludtam Miklóson, amíg Mama összepakolta a dolgokat. Papa bepréselt mindent a kocsiba és lementünk a Dédihez Vászolyba. A Dédi minden nap sütött incsi-fincsi sütiket: mézest, almásat, meggyeset meg ilyeneket. De a fagyi így sem veszett felejtésbe. A napi fagyi adagnak mindig meg kellett lennie! És persze nem kellett Márkot sem sokáig nógatni, hogy fagyizzon velem. A reggeli felkelés először a Mamával zajlott, de aztán a Dédi kivárta a sorát, és minden reggel vele keltem fel. Ő - szemben bárki mással - rám adhatta a cipőmet, amit egy hang nélkül tűrtem. Megittam a kakaómat és utána felébresztettem a többieket. A nagy reggeli előtt még majszoltam ezt-azt, és közben legoztam egyet a Mamával - még a Márk régi legojával, vagy legovonatoztam a Papával. Aztán mindig eszembe jutott, hogy a Dédi virágait meg kell locsolni odakinn. Felvettem a vagány szörpös (igazából mindenki azt mondja, hogy szörfös, de annak nem sok értelme van, a bodzaszörp meg jó :)) cipőmet, ami jól bírja a vizet és kinyitottam a kerti csapot. A slaggal megtöltöttem a vödröket, meglocsoltam a virágokat, aztán amikor készen volt kezdtem elölről. Nem értem, de egy- két nap alatt elkezdtek kókadni a virágok. Pedig én nagyon lelkesen locsoltam egész nap! Ebéd előtt aludtam egyet, aztán jöhetett a fincsi ebéd. Meg volt az én helyem az asztalnál, oda senki nem ülhetett, csak én. És persze nem tagadtam meg vércse rokoni vonalaimat, a kedvencem a gulyás és a pörkölt! Ebéd után, amikor mindenki elkészült, lementünk a strandra. Igazából, ha senki nem készült el is lementünk a strandra, olyankor csak a papával. A strandon fürödni annyira nem, mint inkább homokozni szerettem. Anya meg is kérdezte a telefonban, hogy az összes homokot és kavicsot elhordtam-e már az udvari strandról. Ha mindenki lejött strandolni, akkor egy jót fociztam is. Nagyon szeretek focizni! És a VB-n látott műeséseket már tökélyre fejlesztettem. Még focizni sem kell hozzá! Néha ugyan nem mindig találtam el úgy a labdát, ahogy akartam, de azért rúgtam nagy gólokat is a Papának. Aztán ha nagyon elfáradtam, akkor kidőltem a "zöld lepedőn" és pihiztem egy kicsit. Tévedés ne essék! Nem aludtam, csak pihentettem a szemem! Ha éppen olyan idő volt, és nem homokoztam, akkor a Papának segítettem lemosni a hajót. Papa kapitány parancsára Márk és Erik matrózok lesikálták az algákat, aztán irány a magyar tenger!
Az egyik délután elmentünk Veszprémbe az állatkertbe. Megnéztük ott is az állatkákat, de ott is leginkább a homokozó és a kavicsok tetszettek. No meg aztán, nem nagyon voltam hajlandó a kocsiban elmaradni, még arra a fél órára sem, amíg Vászolyból Veszprémbe beértünk. Úgyhogy a Papáék hamar belátták, hogy a strandolás, homokozás és hajózás na meg a Dédi virágainak meglocsolása egyelőre nagyobb előnyt élvez nálam, mint a kocsikázás.
A sok játék mellett elfeledkeztem a bilizésről is. Nagyon jól érzem magam, csak apa és anya hiányzik nagyon, főleg amikor telefonon beszélek velük. De Papa mondta, hogy ma este érkezik meg Apa, és egyet kell aludni és jönnek ők is. Már nagyon várom! Apának is el akarom mesélni ezt a sok mondent, amit itt lehet csinálni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése