Idén a szokásos családi Zalakaros első alkalmával - merthogy minden szokás kezdődik valahogy - a nagyikáék, mamáék, Jánosék, Keresztapáék, Márk, Ádám és mi hárman anyáékkal Zalakarosra mentünk 4 napra közös fürdőzésre. A nagypapa kocsijába csak az én holmiajim voltak szinte bepakolva. Pedig nem vittem csak a legfontosabbakat: holdkompot, bakancsot, csiga bigát, könyvet, babakocsit meg már nem is emlékszem mit. Néhány fordulóba beletellett mire mindent felhordott apa meg a nagypapa.
Nagyon jól éreztem magam, mert legalább nyolc ember volt körülöttem egész nap. Amellett, hogy jókat szuszikáltam, jókat uszikáltam is. Mert bizony ám! Most először kipróbáltam a gyerekmedencét. Először anyával és apával mentem be. Volt ott csúzda, meg olyan brekizuhany, mint ami nekem van otthon a kád szélén, csak kicsit nagyobb, és sok más baba is pancsizott. Volt igazi úszónacim is. Igaz, hogy úgy megdagadt a víztől, hogy a lábaimat szinte alig tudtam megemelni, de azért nagyon tetszett a fürdőzés. Aztán amíg apa meg anya a sókamrában vagy a szaunában wellnesseltek, addig én vagy a nagyikával vagy a mamával sétáltam és néztem a strandolókat. Azt hiszem mindenki nagyon jól érezte magát, mert estére mindenki el volt fáradva, és jól kiázva. A fáradság alól csak Márk és Ádám menekültek meg, akik esténként még csocsózni, billiárdozni vagy kártyázni is mentek.
És képzeljétek, találkoztam VUK-kal is! Bekuksizott az ablakon, amikor éppen vacsoráztunk!
Az egyetlen hátulütője ennek a nyaralásnak az volt, hogy kicsit hosszabb is lehetett volna!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése