A boldog együttlétet karácsony másnapján az szomorította el, hogy Dédike elment tőlünk. A Jézuskáját mégis elküldte nekünk, karácsony másnapján Miklósra a mamáékhoz. Reggeli után szépen felöltözködtünk és elindultunk Eszteromból a mamákhoz. Ott is várt a szép csillogó- villogó karácsonyfa, a rengeteg ajándék, és a zene sem maradt el. Márk játszotta a számomra olyan jól ismert Mennyből az angyalt zongorán. Anya is beállt zongorázni. Márk nagybácsimmal új nótákat tanultak. A mamáék karácsonyfája alatt sok-sok ajándék volt. Én persze a legnagyobbal kezdtem a bontogatást, ami ráadásul nem is az enyém volt! Most már majdnem száz százalékra indulhatok a Doby túrán, mert nekem is van Tatonka fémbögrém, amibe a nevem is bele vagyon írva. Anya azóta nem is adja kölcsön az övét. Azt mondta, mindenki használja a sajátját. De azért néha el tudom csenni. Az enyémre vigyázni kell, valamivel meg játszani is szeretnék! Kaptam Márktól Erste macit. Jegesmedve, de szerencsére nem hideg. Csak fehér, így jól el tud bújni a pelusok között. Márk rajzversenyen nyerte nekem. Kaptam még dobozt sok színes kockával, ruhácskákat, könyvet, és még nagyon sok mindent. Szóval az ámulat ott folytatódott, ahol tegnap abbamaradt. Sajnos, nem tudtunk este ott aludni a mamáéknál, mert apa azt mondta, hogy másnap következik a leánykérés második része. Én arra nem mentem, mert Julcsiék nagyon messze voltak, és azt hiszem, én nem is nagyon maradtam volna a fenekemen annyi ideig. Azért el kell hogy mondjam, hogy szeretem az ilyen második részes leánykérést, még akkor is, ha nem tudom mi az, mert én nagyokat játszottam közben, és még ajándékot is kaptam, amikor apáék hazajöttek. Azt mondták, hogy Julcsi és Dani küldik nekem. Nagyon szeretek vele játszani. Sokat zenél, lehet rajta zongorázni, maci és kutyus kukucskál az ablakán és az egész egy olyan bakancs, ami ráadásul gurul is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése