Erik baba oly vidám.../Baby Erik soo happy ... (2007.június 27.)

... átbújik a karikán. Már ha átférnék, de nem férek át, csak a kezem. Átkukucskálni tudok rajta, és a kezemet is átdugom, de akárhogy összehúzom magam nem férek bele a karikába. Az elmúlt néhány napban számos dolog történt velem. Először is sokat beszélgetek az új barátommal, akit csak az előszoba falon át láthatok. Egészen úgy néz ki mint én, és ugyanazt is teszi, mint én. Kértem már, hogy jöjjön le ő is a játszótérre, de nem jön soha. Ott mindig más gyerekekkel találkozom. A játszótéren most a kedvencem a mászóka. Anya kicsit lassú, mindig várnom kell rá, de legalább felmászik velem. A múlkor, amikor bandukoltunk anyával a játszótér felé, pontosabban amikor bandukoltunk volna - mert minden második lépésnél megálltam - akkor éppen anya adott nekem egy nagyon fincsi kekszet. Magyarországról van, itt nem lehet kapni olyat, kicsit vaniliás és nagyon szeretem. Szóval véletlenül leejettem a kekszet, amit anya bedobott a kacsáknak a tóba. Nekem pedig adott egy másikat. Na erre a kacsák rárajtoltak a kekszemre. Majdnem kikapták a kezemből. Jó nagy kacsák voltak. Volt amelyik magasabb volt, mint én. Anya csak úgy felkapott a levegőbe és elhessegette a madarakat, akik reményvesztve visszatotyogtak a tóba. Azóta gyűjtjük nekik a szárazkenyeret, hogy majd ha megyünk, odaadjuk nekik. Sajnos, mivel itt az utóbbi napokban szakad az eső, nem nagyon tudtunk a parkba kimenni. Kétszer is eláztunk anyával. Illetve hát szegény anya ázott el inkább, mert engem betakargatott a babakocsi esőzsákjával. A baj csak az volt, hogy ha egy kicsit felemeltem a lábam, na jó nem kicsit, akkor azonnal le is jött az esőzsák. Hogy ne ázzak el. anya letette az esernyőjét, addig ő ázott, megint betakargatott. Általában mire befejezte elállt az eső. Itt ugyanis úgy esik az eső, hogy sütöget a napocska, aztán mikor éppen a zebránál állunk, ahol se tető, se fa, semmi, akkor valaki nagyon okos ott fenn, megnyitja a csapot. Ömlik a víz, amíg valaki más rá nem jön, hogy ez így nem jó és elzárja. Ez néhány perc, de az pont elég arra, hogy az ember bőrig ázzon. Szóval ez kétszer is előfordult velünk mostanában. Mind a kétszer valami hivatalos ügyben kellett bemennünk a városba.

Járt nálunk anyáék barátja is, Tünczy. Neki is megmutattuk a várost.

Szombaton, amikor apa itthon volt, megmuttam neki mindent, amit tudok. A legjobb, hogy rájöttem, nem csak rombolni lehet, hanem építeni is. Jó magas tornyot tudok építeni a kockákból, meg a csöbrökből. Végre a tudáshoz a fizikum is párosult. Elméletben eddig is tudtam, hogy kell az ágyra, székre, puffra, vagy akárhová felmászni, de most meg is nőttem hozzá, így már minden erőlködés nélkül tudok bárhová felmászni. A kanapéról általában felmászok a polcra. Ha jól számolom ki, akkor nem esek le a polc másik oldalán. Néha még a lejövetelek nem úgy sikerülnek, ahogyan terveztem. Arra is rájöttem, hogy ha valami túl magasan van, a lábasról kell indulni. Ha rövid a lábad, told meg egy lábassal! Persze a rosszalkodást is fejlesztem. Próbálgatom meddig lehet elmenni! A fehér bankos maci érti mire megy ki a játék, állandóan csak mosolyog, még akkor is, ha anya már nem ...

A Bas maci, ami már 25 éves, mert még apáé volt, velem alszik éjjel. Nem tudom hova vándorol álmában. Biztos holdkóros, mert reggelre sosem ott találom meg, ahol este együtt lefeküdtünk. Időnként még a kiságyból is kimegy, pedig még cumit is szoktam neki adni az enyéimből. Nekem most is, mint mindig négy dugóm van. Valami furcsa történik velük időnként. Pont mire bejáratódnak, addigra megváltozik a színük és más, keményebb lesz az ízük. Igaz most végre normális színűek, mert előzőleg nagyon lányosak voltak.

Szombaton jártunk a városban is. Az egész város egy nagy vásár volt. Sokan voltak az utcákon, és autók nem jöhettek be a városba. Másnap elmetünk apával anyával vonatozni, meg kirándulni Gentbe. Sajnos nagyon rossz idő volt, így jól átfagytunk mire hazaértünk. De láttunk olyan hidat, amit nem felemelnek, hogy a hajó elférjen, hanem elfordítják olyan kerékféleségeken.

Remélem egyszer hozzánk is megjön a jó idő. Még jó, hogy anyával egyszer el tudtunk menni a strandra. Ez most valószínűleg sokáig nem fog menni...

Husi hegyek, hová legyek! /Sweety-tweety (2007. június 15.)

Nem hiába csörgedezik bennem igazi bartus-dobránszky vér! Szeretem a husit! Hiába próbálkozik anya a főzelékekkel! Egy-két napja, amikor Celináékkal elmentünk a városba sétálni, anya és Bea evett egy szendvicset. Anyáéba voltak csirkehusik. Azt kiettem belőle. Nagyon jó volt. Anya meg úgyis szereti a salátát, így salátás kenyeret evett. Tegnap előtt rántott csirkét hamiztam, most az a favorit. A betűtésztás pari leves után megettem 2 csirkecombot is krumlival. Na azért a krumplit csak módjával! Tegnap zöldbabfőzelék volt sült husival. Hát szeretem a főzeléket, de azért most inkább a sült husit választottam magában.

Csütörtökön eljött Celina, mert anyukájának dolga volt. Úgy volt, hogy itt alszik délután. Bea addig altatta Celinát, míg végül én aludtam el, Celina pedig játszott anyával! Azért nem vagyok vele a képen!

Közben rájöttem, hogy a táncolás jó dolog. A fejrázós rock a kedvencem. Már azt is tudom, hogy hogyan kell bekapcsolni a CD-t hogy szóljon. A rádióban nem mindig van ugyanis jó zene!

Eriket apák napjára!/Present for Daddy's Day:Erik (2007. június 10.)

Ma érkeztünk vissza Magyarországról. 10 napig nyaraltunk otthon. Annyi fincsi gyümölcsöt ettem, hogy hajjaj! A nagyikáék jöttek értünk még múlt héten csütörtökön a Ferihegyi reptérre. Éjjel érkeztünk. Nem nagyon szeretek olyan későn utazni, mert nagyon álmos vagyok már olyankor és nem tudok aludni a repülőn. Túl sok érdekes dolog van. De azért akármennyire fáradt voltam nagyon megörültem a Nagypapáéknak! Másnap nagyon jó meleg volt. Azt hiszem erre mondta anya, hogy kánivalami, ja eszembe jutott: kánikula! Érdekes szó. A forró szerintem jobban jellemzi azt az időjárást. A nagyika főzött nekem igazi borsóból nagyon fincsi levest. A Pipi-papa ránézett a tányéromra, és csak ijedten annyit mondott: "Te jó ég! Azt mind meg fogja enni?!" Anya meg mosolyogva csak annyit mondott, hogy "nem eszi meg, csak kb. a felét!" De anyának nem lett igaza. Meg a Pipi-papának sem! Megettem az egészet, és még repetáztam is! Nagyon fincsi volt! Délután anya elment Ádámért a suliba, mert Ádám akkor jött haza az erdei iskolából. És ő volt a gólbajnok, ahogy hallottam! Ádámmal, Nagyikával és anyával átmentünk a strandnak nevezett helyre, Párkányba. A strand az valami olyan pancsis hely, ahol nagyon nagy, óriási pancsik vannak és sok ember. Egy napernyő alá pakolásztunk le, és egész nap áztunk a vízben. Kipróbáltam az új úszógumit, amin kormány is van, és a labdát is bevittem a vízbe. Az unokatesómmal, Ádámmal játszottam, ha éppen nem vizilabdázott anyával. Hétvégén is átmentünk a strandra. A papa is készült, de mire átjött volna, elromlott az idő. Mi mégsem mentünk haza, mert a medi, amiben fürödtem 35 fokos volt, melegebb, mint otthon a kád, amiben fürödni szoktam. Vasárnap nem volt olyan kánimeleg, mint szombaton, ezért nem strandra, hanem kirándulni mentünk a Nagyikával, Nagypapával és Ádámmal. Elmentünk a Skanzenba. Ott nem tudom mit kell nézni. Házak voltak, meg templomok, meg aranyos nénik. Láttam babafecskéket, akik kikuksiztak a fészekből, és két versenyfutó csigabigát is! A NAgypapa meg Ádám jól lefáradtak a séta közben! Anyáék ettek valami nagyon ragadós, kemény édes dolgot. Úgy nézett ki, mint a mosogatószivacs. Én nem ettem, de anya azt mondta, hogy valami turbános méz. Azt hiszem törökméz. Én helyette finom barackot kaptam. Persze nem a fejemre, hanem a pocakomba!

Egész héten nagyon jó hamikat ettem, Csupa-csupa gyümölcsöt! A cseresznyét nagyon szeretem. Egyszerre akár 30 dkg-t is meg tudok enni! Ettem dinnyét, meg barackot, meg mindenfélét. Sajnos a halacskázásra már nem volt idő a sok strandolás mellett, de majd legközelebb. Csütörtökön anya elment találkozni a barátaival Pesten, de mire pénteken felébredtem, már otthon is volt. A nagyika sütött nekem fánkot! Nagyon fincsi volt. Először azzal is kormányoztam egyet, aztán megettem! Baracklekvárral!

Este jött értem a Papa meg a Márk! Nagyon örültem nekik! A papának még nem nőtt vissza a szakálla. Azt elfelejtettem mesélni, hogy amikor a Mama szülinapját ünnepeltük, akkor a Papa levágta a bajuszát, mert meglepte vele a Mamát! De azóta sem nőtt még vissza! De a Papa bajusz nélkül is Papa! És én nagyon szeretek a Papával lenni! Miklósra mentünk hétvégére! Hú mennyi cseresznye volt ott! Bárcsak itt is lenne! Nagyon finom volt a cseri! Nagy ropogós, bordó! Nem csak én szeretem ám a csresznyét. A papáéknak van egy olyan nyuszijuk, amelyik elfelejtett fodrászhoz menni, és úgy néz ki, mint egy kis oroszlán. Biztos ezzel akarja elijeszteni az ellenséget! Nagyon félős. Egész nap a kertben szaladgál, és soha nem engedi megfogni magát. Pedig olyan finom puha szőre van. Én mindig szaladtam utána, de sose sikerült elkapni. Egyszer aztán megengedte, hogy megsimogassam! Akkor kipróbáltam, hogy neki is olyan-e a szeme, mint az én plüss nyuszimnak! De nem tetszett neki, hogy nyomogatom a szemét és odébb állt! Anya mondta, hogy az fáj a nyuszinak! Én nem is csinálom többet senkinek, de mégsem engedte magát simogatni, hiába kértem tőle bocsánatot!

Vasárnap reggel visszamentünk Esztergomba, anya gyorsan összepakolt és már mentünk is a reptérre. Eltelt hamar ez a tíz nap! Ma apák napja van itt Belgiumban! Ma jöttünk haza!

Boldog Apák Napját az apukámnak!

Belga szülinap!/Hungarian B'day in Belgium (2007. május 20.)

Pénteken elkezdődött valami készülődés féle. Nagyika nagyon aranyos volt, mindent megfőzött. Anya még mindig beteg, de azért már jobban van. Aztán délután bepakoltak az autóba és elmentünk egy másik városba. Leparkoltunk és onnan földtúráson, útépítésen és számos hasonló akadályon keresztül igyekeztünk egy számomra ismeretlen helyre. Babakocsit sem vittünk, így Nagyika cipelt vagy két kilométeren át. Aztán egyszer csak odaértünk egy fordász nénihez. Közben nagyon éhes is lettem, így anya elment hamit vadászni nekem. Még nem ért vissza, amikor oda kellett ülnöm a fodrász néni székébe, és egy olyan körömvágóhoz hasonló dologgal elkezdte vagdosni a hajamat. Nem bántott, de azért biztos, ami biztos, elkezdtem ordítani. Nehogy eszébe jusson levágni a fülemet! Közben anya visszaért, neki is elpanaszoltam, hogy mit művel velem ez a néni. Ráadásul mivel nem tudott ugyanolyan ütemben forgolódni az ollóval, ahogyan én, mindig beleesett a haj a nyakamba, Mire végeztünk, csupa-csupa hajas lettem. Szerencsére gyorsan ment, és elindulhattunk vissza. Ugyanúgy útépítés, meg földtúrás, meg hasonlók, nagyika cipelt, én meg elaludtam. Amikor hazaértünk máris fürödtem, hogy megszabaduljak a nyakamban pihenő hajaktól. Jó fiús frizum lett!

Délután az én nagyikámat kibérelte Celina! Kölcsönvette hétvégére! Én mondtam neki, hogy szupernagyim van! Nem is akarta hazaengedni!

Este apával kimentünk a reptérre. Valami nem stimmelt. Mi nem utazhatunk, mert nincs bőröndünk, meg anya is otthon maradt. De akkor egyszer csak megjelentek a mamáék. Beültünk a kocsiba, apa bepaszírozta a csomagokat és elindultunk haza. Hétvégére jöttek a mamáék. Mikor hazaértünk névnapom alkalmából kaptam egy nagy dömpert! Képzeljétek! Bele lehet ülni! És még apát is elbírja! Azóta azzal szoktunk menni a parkba. Apa kötött rá nekem egy vitorlás kötelet, én beleülök, és apa vagy anya húznak a parkolótól a játszótérig.

A hétvégén a Mama 50 éves lett!

GEFELICITEERD MET UW VERJAARDAG MAMA!

Szombaton a mamékkal elmentem Bokrijba, este a vacsora után sajttálaztak apáék. Vasárnap ünnepeltük a Mama születésnapját. Csokiszökőkút is volt. Négy emeletes! Folyt belőle a csoki, a többiek meg körbeülték és mindenféléket mártogattak bele. Én is ettem csokit. Szeretem a csokit nagyon. Elég annyit suttogni valakinek, hogy csoki, és én azt azonnal meghallom, még a szomszéd szobában is, és rohanok, csak úgy kipörögnek a lábaim, nehogy lemaradjak a csokiról!

A nagyikáéknak pedig 40 éves házassági évfordulójuk volt, ugyanazon a napon! A papa küldött egy csokor virágot, mert ő nem tudott itt lenni!

Hétfőn végre visszakaptam a Nagyikámat is! De aztán a mamáék sajnos elmentek. Mi is mentünk, de nem a reptérre, hanem az ügyeletre. Anya ugyanis talált egy kullancsot a fülemben. Márk fedezte fel, hogy az anyajegynek a fülemen lábai vannak. Nagyon sokat kellett várni, mire végre bekerültünk a doktor nénihez. A falon sok-sok kapcsoló volt, meg halacskák, meg mindenféle! Aztán a doktor néni hívott még másik három doktor bácsit. Sokat beszéltek belgául, aztán négyen nekiláttak a 3 mm-es kullancsnak. Szegény, jól megijedhetett. Mikor elindultunk kifelé, a nagyika meg apa ott várt minket a parkolóban. Közben, ahogy sétáltunk át a kórház parkján egy nagyon kedves néni üldögélt a padon. Vele beszélgettem. Azt hiszem ő értette a babanyelvet. Lelejmoltam egy kis kekszre, amit éppen megenni készült.

Keddre anya jobban lett, a nagyika pedig úgy döntött, hogy hazamegy, mert a Pipi-papa és a Nagypapa egyedül vannak otthon. Hiányzik nekik a nagyika főztje. Ma már Celinával is találkoztunk. Jó nagyot randalíroztunk megint. Szeretek Celinával játszani. Néha, hogy tudja ezt, meg is ölelem, de azt nem nagyon szereti. Elszalad előlem. Ha Celinával játszom, mindig nagyon elfáradok! Estére csak úgy beájulok! Van, hogy a vacsimat is nehezen bírom már kivárni. Az új alvási rendem szerint fél nyolctól másnap hatig alszom. Nap közben pedig délelőtt, miután befalatoztam a reggeli kakaómat, játszom egyet és visszamegyek 11-ig alukálni. Most is éppen aludni készülök...

T (anuló vezető)/ L (earner driver) (2007. május 16.)

Végre megint találkoztunk a barátommal Celinával. Mindketten tanuló vezetők vagyunk! Tanulunk egymástól, és megmutattam Celinának azt is, hogyan megy az autó. Hogyan kell vezetni lábasfedővel, pénzdarabbal, vagy bármivel, ami kerek. A tanulás és a vezetés is nagyon jól megy már, igaz külön-külön. Én mindenben látom a kormányt, mindegy, hogy az krémes doboz, tányér vagy fedő. A lényeg, hogy kerek legyen. Ha ez megvan, akkor lehet vezetni. Anya és apa is úgy csinálja. Csak nekem még nehezebb, mert az autó hangot is nekem kell produkálni. A tanulás pedig Celinával nagyon könnyen megy. Láttam, hogy Celina hogyan eszi az almát, hát én is kipróbáltam, és nekem is megy. Azt is láttam, hogy Celina már egyedül fogja a saját üvegét, és úgy iszik. Nekem is sikerült, igaz kissé ügyetlen voltam az elején, de ma már csak felkapom az üvegemet, és iszogatok, amikor csak jól esik. Először ez a fölkapom dolog nem nagyon ment. Hol a nyakamba borítottam a kakaómat vagy a vizet, hol nem jött semmi az üvegből, mert nem döntöttem meg eléggé. Néha nagyon vicces, mert amikor megrázom az üveget, anya szalad, főleg amikor a kakaó repül minden felé. De Celina is tanult tőlem. Ő még nem ment egyedül, amikor megismerkedtünk, de mondtam neki, hogy próbálja ki, mert nagyon jó dolog szaladni. Egy-két nap alatt ő is megtanulta és mondta is, hogy igazam van. Azóta együtt szaladunk, igaz mindig két irányba! Néha anyut is cserélünk, attól függ melyik van közelebb, hogy elkapjon, ha meglépünk! Sokat járunk együtt a parkba, ha pedig rossz az idő, akkor együtt játszunk. Néha még megtépjük egymást szeretetből, meg időnként az is okoz némi babakonfliktust, hogy mind a kettőnknek ugyanaz kell, de azért nagyon jó együtt. Egy dolgon nagyon megsértődök: ha elveszi a cumimat. Olyankor kell egy kis idő mire leesik mi történt, de ha addig nem kerül vissza a cumi a helyére, akkor aztán nekizendítek. Néha rosszalkodunk is. Tudjuk, hogy mit nem szabad, és olyankor anya és Celina anyukája is mondogatják, hogy nem szabad. Mi igyekszünk kifürkészni, meddig lehet elmenni. Múltkor hisztiztünk, szolidarítottunk egymással a hisztiben. Egyikünknek sem volt oka. Bea, Celina mamája rászólt Celinára. Ezen én is úgy meglepődtem, hogy abbahagytam. Azóta, ha nem hagyom abba anyának a hisztit, anyának elég, ha emlékeztet erre az esetre. Azonnal csöndben maradok. Bea mindig nagyon fincsiket szokott nekem adni. Kalácsot, meg ilyesmiket.

Anya beteg lett. Nem jól van. Mivel apának pedig dolgoznia kell, a nagyika kijött vigyázni ránk. Jaj, de jó, hogy itt van! Úgy hiányzott! Most nagyon finomakat főz nekem. Ma például husileves volt, rántott csirke és krumplipüré. Azt hiszem, ez lesz a kedvencem. De nem is! A kedvencem a pörkölt nokedlival, meg a borsóleves, meg a spenót, meg a sóska, meg a tökfőzelék, meg a rakott krumpli, meg a rántott halacska, meg az almás pite... Hát nem tudom. Mindegyiket nagyon szeretem. Akkora adagokat eszek, mint anya!

Ma névnapom is volt! Anyáéktól kaptam virágot, nagyikáéktól kisautót, meg uszógumit, meg lasztit, meg rucikat nyárra! A virágot arra használtam, hogy kitaláljam, hogy megegyem-e a banánt? Megegyem, ne egyem meg, megegyem, ne egyem meg .... Na jó, megeszem...