Apa eltűnt. Anya mondta, hogy visszament dolgozni, de én még nem tudom, az mit jelent. Igaz amíg anya pocakjában voltam is ezt csinálta. Olyankor anya nem volt annyira vidám, és én is úgy éreztem, hogy hiányzik...APA! De azért nem érzem magam rosszul, mert anya, meg nagyi egyfolytában dajkálnak. Elég annyit mondani, hogy hmm... ez jó... ez tetszik. Szerdán volt nálunk az én Doktor bácsim! Első látásra nagyon megszeretett. Agyon puszilgat azóta is, ha meglát. Már anyát is ő gyógyította születése óta.Mindent elmondott, mit hogy kell tenni. Mikor kell ennem, mikor kell fürödni, és hogyan kell a köldökömet hintőporozni. Azt is mondta a Doktor bácsi, hogy ha annyi eszem lesz, mint amekkora kukim van, akkor nagyon okos leszek!
Szombaton már voltam sétálni is. Először a levegőn! Felettébb érdekes! Bár ha ez ilyen nagy tortúra, akkor inkább bent játszom. Egy órát öltöztünk meg készülődtünk, hogy öt percre kimehessek! Vasárnap meg el is romlott az idő, úgyhogy fújtak a már 10 percre növelt sétámnak. Pedig ott nagyon izgi minden.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése